EZT NÉZTEM – Alapítvány 3. rész

Pénteken folytatódott az Apple TV+ nagyszabású Alapítvány-feldolgozása (ami egyesek szerint nyomokban Alapítványt is tartalmaz, de én ezzel nem értek egyet). A kissé gyengébben muzsikáló második epizód ellenére kíváncsian vetettem bele magam a folytatásba.

Ahogy korábban, most is pofátlanul spoilerezni fogok, szóval óvatosan…

SPOILER

Az előző rész durva cliffhangerrel ért véget, így némileg meglepődtem rajta, hogy most viszont nem ott folytatódik a sztori. Úgy ugrunk egyet az időben, ahogy az magára az Alapítványra jellemző. Semmit sem tudunk meg arról, mi történt Gaallel, Raych-sel, és hogy felelősségre vonták-e bármelyiket is Hari meggyilkolásáért. Azt sem tudjuk meg (még), hogy Hari halála valóban eltervezett volt-e, ahogy abban még mindig eléggé biztos vagyok. Feltehetően ez később fog kiderülni.

A harmadik rész két félre osztható. Az elsőben a Cleonokkal foglalkozunk, és meglátjuk, hogyan ér véget egy klón uralkodó élete. Elképesztően szépen fényképezett, kiváló alakítással és jó párbeszédekkel megspékelt jeleneteknek lehetünk tanúi. Most már ki merem jelenteni, hogy a gyenge bemutatkozás ellenére a Cleonok a sorozat legerősebb karakterei, Demerzellel együtt. Egyszerűen imádom nézni őket, minden jelenetet, ami velük kapcsolatos. Nagyon remélem, hogy ezt a későbbiekben is tartani fogják.

Az öreg Cleon halála után megint ugrunk egyet az időben, és immár az első rész prológusában bemutatkozó Salvor Hardin történeténél tartunk. Ez már az Alapítvány „Enciklopédisták” című novellájának feldolgozásába kezd bele, az Alapítvány kezdeti időszakába, és legelső válságába. Megjönnek az Anacreoniak, és az a gyanúm, hogy az első évad legalább a feléig ezzel az üggyel fog foglalkozni (de majd elválik).

A második rész zömét egyelőre kicsit felesleges betoldásnak érzem, remélem valamelyik későbbi epizód még ebben az évadban építkezni fog a Hari-Rach-Gaal hármasra, és megindokolja a Terminusra tartó utazás bemutatását.
A sorozat sok jelenetben még mindig kicsit furcsa, az ismeretlent kétszer is kergető Salvorral, meg a túlmisztifikált nullmezővel és Vaulttal.

Az az érzésem, hogy igazából csak azért tartom furcsának ezeknek a jeleneteknek a stílusát, mert olvastam az Alapítványt. Feltehetően egy „szűz” nézőnek nem szúr annyira szemet. De hangsúlyozom: nem azzal van bajom, hogy betoldásokat alkalmaztak, véleményem szerint ezek elkerülhetetlenek, és a betoldások egy jó részét szeretem (pl. a már említett Cleonok kibővített szerepe).

Elméletileg annak kéne most következnie, hogy a Vault kinyílik, és Seldon hologramja elmondja, hogy mi az Alapítvány valódi küldetése, amit egész eddig titokban tartottak. Kicsit már pedzegették, legalábbis Salvor elég furcsán nézett, amikor az anyja említette neki, hogy a pszichohistóriát egyedül Hari és Gaal értette a hajón, senki más. Valamelyik következő részben a lány biztos eljut majd arra a következtetésre, hogy pont ez a lényege az egésznek. A kérdés csak az, milyen úton jutunk el majd ide.

Attól már nem félek, hogy az Apple megerőszakolta a sztorit, és eltérnek az Alapítvány mondanivalójától, lényegétől. Az bizony ott van, benne van a sorozatban, miközben részletesebb, karakterközpontúbb történetet írtak köré.