November 30-án jelenik meg a Négyszázadik című antológia, és úgy alakult, hogy az én egyik novellámat is olvashatjátok benne.
Megjelent a Korcsok folytatása, a Médák!
Eljött ez a nap is: megjelent az Overtoun-trilógia második része.
2018-ban jelent meg első regényem, a Korcsok, amelyet tavaly nem a folytatás, hanem egy előzményregény, a Gyomláló követett. Mindenképp szerettem volna elmesélni azt a történetet, mielőtt belevágok a folytatásba. Úgy éreztem, meg kell mutatnom ennek a világnak a múltját, az emberiség és a természet háborúját, mert ezek nélkülözhetetlen alapjai – ha nem is a cselekménynek, de a Korcsok jövőjének mindenképp.
EZT NÉZTEM – Dűne
Dobálózhatnék itt olyan közhelyekkel, mint hogy Frank Herbert örökbecsű klasszikusa megfilmesíthetetlen, vagy hogy Jodorowsky soha el nem készült, monumentális víziója lett volna az igazi (egyébként szerintem nem), de ezeket rengetegen leírták már kismillió alkalommal.
A Dűne körül van egy általános hisztéria, ami valamilyen szinten érthető is, hiszen a sci-fi egyik valódi alapművéről van szó, egy örök klasszikusról. Én most megpróbálok úgy írni róla, mint bármely más filmről, nem egy “szent könyv” adaptációjáról. Jelentős spoilerekkel nem fogok élni azok miatt, akik nem olvasták a könyvet, mindössze arra térek ki, ha valami jelentősebb dolog kimaradt.
EZT NÉZTEM – Alapítvány 3. rész
Pénteken folytatódott az Apple TV+ nagyszabású Alapítvány-feldolgozása (ami egyesek szerint nyomokban Alapítványt is tartalmaz, de én ezzel nem értek egyet). A kissé gyengébben muzsikáló második epizód ellenére kíváncsian vetettem bele magam a folytatásba.
Ahogy korábban, most is pofátlanul spoilerezni fogok, szóval óvatosan…
EZT NÉZTEM – Alapítvány 1-2. rész
Asimov Alapítvány-Birodalom-Robot univerzuma a szívem csücske, így aztán nagyon vártam, amikor az Apple TV+ bejelentette, sorozatot készítenek az Alapítványból.
Már az első előzeteseken is látszott, ami gyakorlatilag borítékolható volt: eltérnek az alapanyagtól. Ez nem csoda, az Alapítvány kiemelt helyet foglal el a megfilmesíthetetlennek tartott alkotások közt, és nem véletlen, hogy töretlen népszerűsége dacára eddig senki nem próbálkozott meg azzal, hogy vászonra vigye a történetet.
Most azonban itt van ez a sorozat, rögtön az első két rész, és én a továbbiakban spoileresen fogok beszélni arról, milyennek láttam. Szóval aki nem akarja, hogy lelőjem a poénokat, az ne olvasson tovább. Ezt inkább azoknak írom, akik már megnézték az első részt, mert kíváncsi vagyok a véleményükre (és ugyanezt már leírtam az SF Online-on is, a továbbiakban viszont minden epizód után megírom róla a kis összefoglalómat).
Borítóleleplezés – Médák
Októberben érkezik a Korcsok folytatása, a Médák. Soká tartott, mire elkészült ez a regény, és a koronavírus is közrejátszott a csúszásban, de hamarosan megtudhatjátok, hogyan folytatódik Rany története.
AJÁNLÓ – Andy Weir: A Hail Mary-küldetés
Andy Weir A Marsi elképesztő sikere után egycsapásra világhírű sci-fi íróvá vált, azon kívül pedig a self publishing kiadók világszerte őrá mutogatnak, hogy magukhoz csábítsák a kezdő írókat, mondván “te is akkora sztár lehetsz majd, mint Andy Weir”. Azért Weir sikeréhez kellett egy s más, és bizony második regényénél, az Artemisnél kissé megbicsaklott. Kiütköztek a gyengeségei, azok a területek, ahol íróként még fejlődnie kell – de azért így is sikerült összehoznia egy közepes űrkalandot.
Féltem, hogy Weir is egykönyves csoda lesz majd, mint Ernest Cline, aki a Ready Player One világsikere után kiadott egy Utolsó Csillagharcos-koppintást, ami pocsék lett, majd idén kijött a Ready Player Two-val, amit ugyan még nem olvastam, de ha hihetünk a kritikusoknak, sajnos nagyon mellényúlt vele.
Andy Weir Cline-hoz hasonlóan harmadik könyvével visszakanyarodott a nagysikerű kezdetekhez, és egy, A Marsihoz hasonló alapszituációból indul ki: magányos űrhajós rettenetesen messze a Földtől, ahol csak önmagára és a fizikára támaszkodhat…
De Weir ügyesen elkerülte, hogy csak lemásolja A Marsit, és egy olyan eredeti, ötletgazdag és szórakoztató történetet tárt elénk, hogy pár fejezet után a padlón keresgéltem az állam.
AJÁNLÓ – Alien: Izoláció
Régen olvastam már Alien-regényeket, gimnazista koromban fogtam utoljára a kezemben az első három rész könyvváltozatát. Lehet, hogy csak az idő szépíti meg, vagy az, hogy előbb láttam a filmeket, ezért a képzeletemben sokkal vizuálisabb volt minden jelenet, de Alan Dean Foster regényeit szerettem. A többi Alien, majd Alien vs Predator regényeket már nem olvastam, nem nagyon érdekelt a történet, csupán egy-két képregényt forgattam át, mint pl. a Lidérces Utazást.
A videójátékok közül az AvP három részét játszottam végig, a Colonial Marines viszont folyton összeomlott, ezért gyorsan letakarítottam a gépemről… Aztán jött az Alien: Isolation.
“AJÁNLÓ – Alien: Izoláció” bővebbenZsoldos-díj – ajánló és interjú
A Kritizátoron olvashattok egy ajánlót a Gyomlálóról, az Eldobható testekről és a Csillagikrekről, a 2021-es Zsoldos Péter-díjra jelölt regényekről.
Ezen kívül egy rövidke interjú is megjelent velem a díj honlapján, ezt itt találhatjátok:
A közönségdíjra még március 31-ig lehet szavazni itt, a zsűri döntését pedig április 20-án teszik közzé.
Zsoldos-díj jelölés
Jelölték a Gyomlálót a 2021-es Zsoldos-díjra.
A két másik regény Markovics Botondtól az Eldobható testek és Waldman Szabolcs Csillagikrek című műve.
Van egy közönségszavazás is, az alábbi oldalon megtalálhatjátok a linket, hol tudtok szavazni arra, amelyiket a legjobbnak tartotok.